..lemeztelenedve állok - mire is várok?
őszintének látott miért kerget régi álmot?
a szavak elcsendültek mint koccanó kristály poharak
a múltba vegyülve teremtve kihűlt vad nyomokat...
Összecsengő dallamok, hangszerek nélkül
teremtve lágy, bársonyos szólamot....
megtörve - a csendben komótosan ballagó
felázott csapásban vándorló szekér, nyikorgó kerekének
fülsiketítő andalgó ütemét...
A kocsi megáll - s vele az idő
egy percre a múlt is veszendőbe kerül
értelmet kap a jelen, s vele a mindenttudó
örökkévaló...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése